Nyertünk egy kis időt, mivel a bölcsiben még számítottak Dánielre februárban, így ezt a hónapot még ott tölti és csak március elején kezd az oviban. Bevallom, nem bánom a dolgot, ráadásul pont most volt otthon egy hetet egy kis vírusos megfázással, szóval az utolsó hetéről pont lemaradt volna, el sem tudtunk volna köszönni Kati és Jutka nénitől, no meg a többiektől. Ma reggel nagy volt az öröm, több okból is, először is láttunk egy nagy markolót a bölcsi előtt, ezek a járművek általában a nap fénypontjai (mi, szülők persze anyázunk a forgalom-elterelés és állandó útszűkület miatt, de a gyermekek szájtátva nézik a folyamatokat), aztán Regina ölelgette Dánielt és persze puszilgatta is, hiszen teljes egy hétig nem látták egymást a kis turbékolók. Az én fiam szemérmesen ácsorgott csak a puszidömping és simogatások kellős közepén, megszeppenve nézett rám, lehet, az volt a gond, hogy én ott voltam és nem tudta, mit kezdjen magával :-) Mindenesetre szenzációsan aranyosak voltak!
Nemsokára pedig eljön a 3. szülinap, Dániel kitalálta, hogy vagy kukásautós vagy markolós tortát szeretne, úgyhogy jelenleg hajtok egy olyan cukrászt, aki meg tudja valósítani a gyerek elképzeléseit. Ízlés dolgában is nagyot fordult a világ, a doktor néninél meglátott ugyanis egy oltásra váró kisfiún egy billencses pulóvert, azóta olyat hajtunk....vettem egy monster truck- os és egy tűzoltós (nagy létrás!!!) verziót, amiknek nagyon örült - no meg amúgy kinőtte az eddigieket és lassan havonta cserélni kell minden cuccát - de hát mégsem billencses. Elképesztő......:-S Na, azóta azt csináljuk, hogy kettőből lehet választani öltözéskor, ez eddig bejött, így nem mondhatja, hogy én tukmáltam rá az aznapi ruházatot. Merhogy 3 évesen ilyen gondok is vannak :-)
Arra viszont büszke vagyok, hogy összepakoltuk együtt azokat a játékokat, amikre már nem volt szüksége, vagy megunta és odaadtuk olyan gyerekeknek, akiknek nincs ennyi. Először meg volt sértődve, hogy ezek az ő dolgai, miért kell másnak adni (persze csomagoláskor éppen mindig az kellett, amit meglátott), de nagyon aranyosan megértette, hogy vannak olyanok, akiknek nem telik játékra.
A dumájáról már nem is írok semmit, mert nagyjából nincs olyan dolog, amit ne tudna kifejezni, agya mint a szivacs....elképesztő. Jelenleg Verda-rajongás (azon belül is Matuka) van nála, így az ott hallott dolgok a mindennapi kommunikációban is feltűnnek, például így:
Épp fociztunk a minap, Dániel persze nálam ezerszer ügyesebben rúgta a lasztit, egyszer azonban béna-anya is képes volt egyenesen belerúgni és gólt lőni, mire a fiam:
- Jó vagy Cimbi, ügyes voltál!
Szevasz! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése