No, nem kellett sokat várni, máris megvan az újabb érdeklődési kör. Dániel a kádban ülve egyik nap fogta a zuhanyrózsát és épp hatalmas habkupacokat készített sk, amikor is figyelmes lett valami roppant érdekes dologra. A vízáram jól megpörgette a habszigetet és máris özönlöttek a kérdések (most szembesültem vele, mennyire tájékozatlan vagyok egy csomó dologban): milyen gyorsan megy a víz egy áramlatban, a Balatonban van-e ilyen, van-e erről szóló mese (most szerezzük be a Némó nyomában című klasszikust) és a többi. Én meg csak álltam a tükör előtt hajszárítóval a kezemben és komolyan elgondolkodtam rajta, hogy ezeknek a csöpp gyerekeknek micsoda baromi okos és jó kérdéseik vannak és hazai közoktatási "stratégiánk" micsoda baromi gyorsan kiöli belőlük ezt.

Aztán itt van még a természettudományok kérdése. Dániel például  a fűnyírótól fél, de a bogarak mindenféle fajtája lenyűgözi. A mamával lótetű vadászatot szoktak rendezni a kertben, simán megfog meztelen csigát, hernyót, földi gilisztát. Szerény személyem finoman fogalmazva ódzkodik ezektől a kis élőlényektől, de a gyerek mellett megtanultam uralkodni magamon, értsd, nem rendezek sikítójelenetet egy lepke miatt (az megvan egyébként, hogy tulajdonképpen egy régi-régi gyerekkori dolog miatt a lepke az egyetlen állat, amitől félek?!), ha 1 méteres határon belül jön. Azt nem állítom, hogy bemennék egy lepkeházba is, de fejlődőképes vagyok, amit az is mutat, hogy tegnap 1 órán keresztül a hernyók bebábozódását lestem a tv-ben néha lassított, néha pedig gyorsított felvételeken. 

Az oviban változatlanul minden rendben van Danival, bár épp a múltkor mesélte bűnbánón, hogy büntiszékre kellett ülnie. Nagyon lelkiismeretes ilyen dolgokban és örülök neki, hogy mindig, mindent elmond nekünk. Máté barátjával összekaptak valamin, erre Dániel leborította a LEGO várat, amit építettek közösen. Hát, ha csak tényleg ennyi volt, nem tudom, miért kellett büntibe ülnie, de mindig megfogadtam, hogy nem leszek olyan szülő, aki úgy gondolja, hogy az ő gyereke soha semmi rosszaságot nem csinál és mindig mindenben ártatlan. Így aztán megbeszéltük, hogy legközelebb inkább dumálja meg Mátéval a dolgot és ne romboljon, de ilyenekért eszem ágában sincs leszidni, sőt, megköszöntem, hogy aranyosan bevallotta és elmesélte. Sajnos Andi nénitől és Viki nénitől el kellett búcsúznunk, mivel a középsős csoporttal mentek tovább, így most egy új - de nagyon aranyos - óvónéni van velük Melinda néni mellett.