Készülődünk....

Bizony, Dániel idén már totálisan tudatában van annak, hogy a december egy szuper hónap lesz számára, mert hogy jönni fog a Mikuls bácsi és a Jézuska.

Bevallom, sokat filóztam rajta, mit mondjak/mondjunk neki, hogy kerülnek az ajándékok a fa alá és a kis csizmákba, bevalljuk-e, hogy anya-apa-család veszi ezeket, de arra jutottam, hogy nekem életem legszebb időszaka volt ez a pár hét kisebb koromban és maradjon meg addig ez a varázs, ameddig elég nagy nem lesz ahhoz, hogy tudja. Szóval, bőszen énekelünk, készülünk és Dániel tuningolja is magát rendesen, miszerint jó gyereknek kell lenni no meg ő bizony oda fog menni a Mikulás bácsihoz, nem úgy mint tavaly. Na, ezt viszont nem erőltetem, persze beszélgetünk róla, hogy senkit nem bánt, ad majd csomagot, de tavaly - igaz, ennyire azért nem vette az adást ezzel kapcsolatban - inkább az én nyakamba bújt és én adtam elő repertoáromat :-) Pedig Mikulás bácsi nagyon meglepődne, ha meghallaná, mennyire édesen tudja énekelni a Kis karácsony, nagy karácsony... és Hull a pelyhes fehér hó című slágereket. Majd beszámolok! :-)

Énektudása szenzációs. Szerintem majdnem az összes dalt kívülről tudja, amit születése óta énekeltem/tünk neki és imádja hallgatni a dalocskákat. Amíg a régi lakásban laktunk, fel volt szerelve az ajtóra az Adamo hintája, délutánonként ebéd után állandóan abban szundított el, én pedig az elalvásig kitartóan daloltam minden éneket, ami eszembe jutott, aztán szorgalmasan bővítettem is tudásomat a jutyub-ról :D Általában a harmadik-negyedik dal végére Dániel édesdeden szundított (2-3 óra hosszat), de bevallom, volt olyan is, amikor kb. ötödször kezdtem újra az elejéről a műsort. Szóval dalolászásom közben mindig azon gondolkodtam, vajon fog-e a fiatalember emlékezni ezekre...és lám, majd' 3 éves korára szinte - kisebb segítséggel - az összeset tudja. Először szégyenlősen kezdte el őket, aztán amint rájött, hogy a nézőközönség elképesztő üdvrivalgásban tör ki, bámit is ad elő, felbátorodott és egyre nagyobb elánnal folytatta. Nem tudom, eddig hol vagy hogy tárolta kis agyacskájában ezeket a tudományokat, de kétség sem fér hozzá, meglett az eredménye a sok dalolásnak, sőt, elalvás előtt még Maci Úr, Simi Úr és újdonsült barátja Rozmár (alias Rozmi) is kap alatatódalt, ahogy anno ő is tőlem.

Gondoskodásban egyébként jelest érdemel Dániel, nagyon-nagyon szereti a kisebb gyerekeket, nagyon vigyáz rájuk és abszolút tudja, érzi, hogy kell közeledni hozzájuk. Viszont előtört belőle a pedagógus szellem is, rengetegszer visszahallom saját szavaimat tőle, amikor mondjuk a betonkeverőjét vagy kukásautóját "neveli" mint például: "Ejnyeeeee, betonkeverő, ne szemetelj, mert neked kell összetakarítanod!" vagy "Türelem, türelem autó, ne nyávogj, mert azt csak a cicák csinálják!" Néha apjával együtt majdnem kitör belőlünk a nevetés, egy 3 éves tökmag szájából azért vicces ezeket hallani, de aztán inkább nem tesszük, legalább tudja, érti, mikor kell használni őket... bár amikor neki mondom, néha nem vagyok annyira biztos ebben....

A bölcsis mindennapok is megjelennek nála, és hát igen, hoz haza rossz dolgokat is, de ezek annyira nem vészesek, simán el tudjuk magyarázni neki, hogy Regina harapdálással kifejezett szeretete nem jó, mert ha kedvelünk valakit, akkor megsimizzük és megpusziljuk inkább. Tegnap például ültünk a bilin - azért többes számban, mert nekem is ott kellett dekkolnom a szőnyegen - és nézgettük az apjától kapott szuper munkagépes enciklopédiát, miközben azon dolgoztunk, hogy a kakamanó belepottyanjon végre a bilibe. Dániel egyszercsak közölte, hogy most ő fog mesélni nekem, maradjak csendben és elkezdte a kis történetét, amit ő talált ki, de teljesen úgy csinált, mintha a szöveget olvasná fel, sőt még a hangsúly, hanglejtés is tökéletesen passzolt egy mese-előadáshoz. Ezt bizonyára a bölcsiben látta, ott szokott Kati néni és Jutka néni elalvás előtt olvasni nekik. Itthon nem igazán van türelme végighallgatni ezeket, inkább képeskönyveket nézegetünk, kedvencei a repülőtérről és a repülésről szóló könyv, amit Zsuzsitól kapott, illetve a Keress, találj, mesélj sorozat böngésző könyvei. Na, ott aztán apukájával olyan sztorikat találnak ki, hogy öröm hallgatni :-)

És végül egy aranyköpés: ülök a kanapén, nézegetem az akciós újságokat, amiket bedobtak a postaládába, Dániel játszik mellettem, majd megszólal: Anya, ha csúnyán beszélsz, beragasztom  szád. (mondta Jutka néni Bíborkának a bölcsiben, Dánielnek pedig nagyon megtetszett) Most így merjek megszólalni.....