Dögrováson

Az élet nagy iróniája, hogy amíg a 23 órás repülőutat minden további baj, gond nélkül túléltem/átvészeltem, addig amint haza érkeztünk elkapott egy makacs megfázás, ami minden eddigi náthámon túltéve hihetetlenül ragaszkodik hozám. Gondolom ebben része van a repülőn beindított 20 fokos klímának, majd a dubai-i 39 fokos hőségnek és ismét 20 fokos reptérnek, szóval csodálkoztam volna, ha nem így történik. Ja, és természetesen pánik ezerrel, mert én, aki soha az életben nem jutott a 38 fokos láz környékére sem (ez lehet, hogy az én immunrendszerem hibája), most vasárnap elértem mindezt. De miért terhesen???!!!????

Péntek este felé kezdődött 4 tüsszentéssel, ami gyanús nálam, mivel nem vagyok allergiás a most virágzó parlagfűre, meg ami már így kezdődik, annak milyen a vége? Végülis 7 tüsszentésig eljutottam, de addigra már folyt a könnyem, szédültem, étvágytalan(!) voltam, és rossz volt a közérzetem is. Szombaton még főztem délben, de onnan kidőltem és a teaivást néha lázmérés, meg valami kaja lekényszerítése törte csak meg. Az igazi mélypont tegnap volt. Próbáltam izzadni, de nem ment, így végső megoldásként az általam utált és korábban abszolút mellőzött gyógyszerekhez fordultam segítségért, mert tovább nem mertem kockáztatni. Lement másfél Rubophen a 2 nap alatt, de elértem, hogy ma reggel be tudtam menni dolgozni.

Persze felhívtam azonnal az orvost, hogy most mi legyen, aki a telefonban a maga kimért és udvarias hangján közölte, hogy ne vegyem ezt félvállról és bár Kisgolyó semmit nem érez meg ebből, de tűzzek haza és feküdjek és irány a háziorvos. Na, szegény főnököm, aki hallelujákat énekelt, hogy végre visszajöttem, ismét lekonyult, mert mondtam neki, én holnap nem jövök, mert muszáj orvoshoz mennem (mindegy, úgysincs még EKG-m se) és pihennem. Egyébként abszolút jó fej volt, mert mondta, bármit megoldanak, első és legfontosabb, hogy gyógyuljak meg. (Hiába no, 3 gyereke van)

Szóval holnap irány a háziorvos, most meg pihengetés, pedig ma már csak 36,8 volt a legmagasabb, amit mértem, és bevallom, tök jó volt azért visszamenni, dolgozni kicsit, de ehhez azért nagyban hozzá járult az is, hogy mindenki nagyon-nagyon örült Kisgolyónak és szinte minden el kellett mesélnem róla, amit eddig tudunk :D

Ami viszont a fogadalmam, hogy ezentúl az internetről nem fogok tájékozódni. A terhesség és megfázás címszó Google-ba való bepötyögésekor kismillió számú bejegyzés jött ki, ahol a következőket találtam:

- CSAK Algopyrint szabad láz esetén bevenni

VAGY:

- CSAK Rubophen-t szabad láz esetén bevenni, Algopyrin-t NEM

Innen is csókoltatom valamennyi oldal szerzőjét és ezek nem, nem blogok voltak, hanem különböző orvosi, meg babás oldalak védőnőkkel, szülészekkel. Nekem mindenesetre a dokim azt mondta, 37,5-ig - bár folyamatos lázmérőzés mellett - ne vegyek be semmit, mert hadd dolgozzon az immunrendszerem, 38-ig mehet a fél Rubophen, onnan felfelé Algopyrin és szigorúan orvos, sőt, tényleg indokolt esetben igenis antibiotikumokra is szükség van, mert a tartósan magas testhőmérséklet sokkal jobban árt a babának, mint olykor-olykor az antibiotikum. Szóval, ha Kisgolyó átvészeli ezt is, akkor abszolút jogosan fogja kiérdemelni az igazi Survivor-gyerek elnevezést :) Bízzunk a legjobbakban, hogy neki nincs semmi baja, csak az anyja hikomat.

Végül pedig itt is szeretném megköszönni Mindenkinek, aki gondolt ránk és gratulált Kisgolyó érkezéséhez, nagyon jól esett!!!

A következő kis összeállítást, pedig nem, nem Apa készítette, csak én (neki nem ér ide bármilyen kritikát is megfogalmaznia), íme néhány kép (az 1500-ból) és pillanat Ausztráliából.