Innentől nem számít koraszülöttnek hivatalosan egy kisbaba, úgyhogy ettől a naptól fogva én is zöld utat adok Dániel úrnak....akinek viszont úgy néz ki, esze ágában sincs kibújnia. Vígan mocorog - aminek persze én örülök - , bár azért azt is meg kell jegyeznem, hogy egyre többet és többször alszik, biztos rápihen az előtte váró feladatokra :P Néha-néha még vannak éjjeli, hajnali csuklások, de ez őt többnyire nem zavarja, mert sokszor meg se moccan a 20 perces kis rángatózások alatt, csak én sajnálom, holott nem kéne, mert így gyakorolja a légző mozgásokat.
Na, az anyja, vagyis én....ez már nehezebb eset, a szó mindkét értelmében. Baromi jó étvágyam van/lett és amióta kicsit lejjeb ment a pocakom, hát van hova tölteni is ismét, de úgy vagyok vele, ez a pár hét már nem érdekel és igenis eszek, amit megkívánok. Tudom, ne mondja el senki ezredszer, hogy majd a szülés után meg fogyózhatok, mert úgyse fogok míg szoptatok, majd esetleg utána, ha már nagyon nem bírom a tükröket. (egyébként ha szerencsésen túl vagyok a szülésen, összeszedem, milyen mondatok tetszettek a legjobban a terhességem alatt, amiket megannyiszor elmondtak és már a könyökömön jönnek ki)
Szóval én egyre rosszabbul alszom, ma is sikerült vagy 3 órát 8 fázisban, fáj minden csontom, izületem, főleg derék alatt, úgy érzem, hogy az izmaim már annyira kinyúltak, mintha egész nap spárgáztam volna, a medencém megy szét, egyéb dolgokról meg ne is beszéljünk. A hashajtó lötty visszatért az életembe, mivel Dani növekedésével és "leszállásával" komoly problémák merültek fel mindenféle gyümölcsevés és sok-folyadék-ivás ellenére. Még mindig jószándékúan irigykedve olvasom azok fórum-bejegyzéseit, akik egyre másra írják, hogy angolosan távozott a nyákdugó/elfolyt a magzatvíz/fájásaik vannak....és igen, egyszer az ember lánya már eljut arra pontra, amikor nagyon akarja, hogy fájjon és végre összehúzhassa a cipzárt a kórházi bőröndön. Tehát a türelmetlenség is társul a labilis idegállapothoz. Apa és a nagyszülők telefonjai természetesen folyamatos készültségben vannak, főleg holnap, mivel Apa elmegy síelni még egyet Ausztriába, így engem apukám kísér el "hajnali" 7-kor NST-re. Felajánlotta persze, hogy megvár, de szerintem idegbajt kapna, mire végeznék, mert utána még a dokit is elő kell bányásznom a szülészet mélyéről, úgyhogy fel leszek tankolva mogyorós fehércsokival, üdítővel, némi szennylappal és dekkolgatok majd a folyosón.
És nem utolsó sorban köszönöm Mindenkinek, aki iwiw-en, facebook-on, sms-ben, emailben "leszólított" és érdeklődött!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése