Megkezdem utolsó, Danival egyben töltött hónapomat :D Vagy lehet, január volt az utolsó, de ha ez így lenne, Dániel úr akkor is csak maximum a hónap végén jöhet, előbb nem. Egyébként van egy dátum, amit megbeszéltünk már sokszor, remélem, emlékszik rá és igyekszik majd betartani.

Hétfőn ugye megszületett Dorina délután, nagy volt az öröm, mert a szülei legszívesebben már jó pár hete előcsalogatták volna, de a kiscsaj nem volt hajlandó jönni. Anyukája egyébként első gyerekes létére elég nagy rutinnal vonult be, mivel már éjfélkor fájt mindene, de ő még elment fürdeni, hajat mosni, rendezkedett, pakolgatott, aztán a nagy munkában csak reggel 6-kor vette észre, hogy ideje lenne indulni, mivel 5 percesek lettek közben a fájásai. Szép lenne egyébként, ha én is így élném meg, hogy hopp, 5 percesek, de közben még teszek-veszek, tévézgetek....

A hétfő éjjelemről, kedd hajnalomról, dióhéjban csak annyit, hogy nem sokszor bőgtem a terhességem alatt, de aznap sikerült. Mint kiderült, szééééép frontok jönnek újfent - új hír, hogy most már a melegre is érzékeny vagyok - , de én ezt akkor nem is tudtam, csak annyi volt, hogy Dani 11-től egész egyszerűen nem állt meg. Feküdhettem a jobb oldalamon, a bal oldalamon, ittam 3 (!!!) kakaót, interneteztem, sétáltam, lógattam a hasam....semmi.....feszengett csak keresztben, mintha beakadt volna, közben a hasam begörcsölt a sok mozgástól....na és itt elszakadt a cérna. Szegény Apa, őt sajnáltam igazán, azt se tudta először mi bajom van, mert annyira hüppögtem, hogy elmondani se tudtam. Tulajdonképpen addigra a végkimerültségig kifáradtam, nem tudom, ki érzett már ilyet. Reggel aludtam pár órát, érdekes módon utána nem is voltam fáradt, pedig hát tényleg kb 2-3 óra lehetett, amit alvással töltöttem és nem helyezkedéssel. Végül a különböző kismamis fórumokon többen is írták, valami jön, vagy megy, mert a legtöbb bejegyzés hajnalban született, persze, mindenki megpróbált a lehető legcsendesebben szenvedni, csak én nem :-S De megfogadtam, ha ez még egyszer előjön, kijövök tévézni, olvasni, de nem fogok stresszelni. Mert ugye mint kiderült, Daninak semmi baja nem volt, csak érzékeny ezekre a hülye időjárás-változásokra, ma éjjel például végig aludt, bár gondolom, kifáradt szegényem rendesen velem együtt.

Tegnap délután meglátogattuk Dorinát a kórházban, illetve kicsit rosszalkodtunk, mert sajnos a H1N1 járvány miatt látogatási tilalom van, ami azt jelenti, hogy egy kismamához egy látogató mehet csak, de szigorúan a szobán kívül, a folyosón, ja és délután 5-ig. Na, mi Adával persze 5 után értünk oda, és egy elég mogorva nővér ki is tessékelt minket, mert ad 1, ketten vagyunk, ad 2, véget ért a látogatás. (Egyébként először Ada csengetni akart, mondtam neki, inkább telefonáljunk, mert meglátja valami szülésznő a nagy hasamat, azt hiszik a végén, szülni jöttem, aztán belém is vágnak 3 injekciót és be is fektetnek :D ) De nem adtuk fel, ment a telefon, hogy itt vagyunk és pár perc múlva a büszke apuka hozta is a kis rózsaszín csomagot. Valami tündér!!!!! Olyan kis csöpp, de azért nézegetett, picit megsimiztem a haját, nem bírtam ki, na! Újdonsült anyuka pedig úgy sétált, mintha nem is szült volna, na mondom, én csak fele ennyire szeretnék fitt maradni 24 órával a szülés után, és totál elégedett leszek magammal. Nem hallottam egyébként elrettentő történeteket, pedig azért elég hosszú volt a vajúdás, de gondolom azt minden anyuka 2 perccel utána elfelejti. Dorina aztán 10 perc után éhes lett, hangosan cuppogott is, hogy fejezzük be a trécselést és tessék rá figyelni, persze utána még azért gyönyörködtünk benne kicsit, végül eljöttünk. Alapjában véve nagyon jó volt látni ilyen pici babát, talán utoljára a most 17 éves unokaöcsémet nézhettem meg ennyire újszülöttként, de rá meg már alig emlékszem ennyi év távlatából.

Ma Apa kimenőt kapott (mintha nagyon kérnie kellene), elment síelni Eplénybe a vadiúj lécével, amit vett magának. Tegnap pedig megkapta a szintén vadiúj szemüvegét, amit szülinapjára csináltattunk, nagyon vagány benne :) Az én felettébb érdekes programom a mai napra úgy alakul, hogy lassan eltotyogok a terhesgondozóba átvenni a vérvétel eredményét, majd este még utoljára látogatásom teszem a dokim magánrendelőjében, állítólag ezek után a kórházban fogunk találkozni a vizsgálatokon, bár ezek még mindig nem tudom, mit takarnak, mert az NST-től én azért még messze vagyok. Meglátjuk....