Ezer bocsánat, hogy ennyi ideig nem jelentkeztem, egyrészt minden nap volt program, másrészt elállítottam valamit a blogon és 3 napomba telt, míg megcsináltam olyanra, amilyenre szerettem volna, bár mi tagadás, még azért fogok csinosítgatni ezt-azt. Annyira nem vagyok béna, hogy 3 nap alatt tudtam csak megcsinálni, de egész egyszerűen nem volt egyben negyed órám, hogy leüljek és meg/átszerkesszek mindent.

Eddig azt hittem, hogy a hidegfront nem jó Daninak és nekünk, most már tudom, a sivatagi levegő sem. Szegény gyerekem éjjelente óránként sír fel a hőség miatt, szopizik, visszaalszik, majd kezdődik 60 perc múlva minden előről. Jómagam ismét zombifilm-statiszta kinézettel büszkélkedem, a szemem alatt utazótáska méretű duzzanat van, egyebeket nem sorolok, szóval borzalom!!! Erre ma döbbentem rá, mikor ismét felbuzdultam, hogy márpedig én ma veszek magamnak egy nyári ruhát (ami rám is jön) az Árkádban. Rééééémes, mennyire megutáltam a shoppingolást, pedig akik engem ismertek....mindig Gaby jut ilyenkor eszembe, akivel órákat töltöttünk el a New Yorker-ben, vagy máshol és valamilyen kis táska a vásárolt szerzeménnyel tuti volt nálunk a nap végére. Namost bementem az előbb említett üzletbe is, de három másodperc alatt felmértem, hogy az "I love you sexy baby" feliratú pólókat valszeg nem egy szoptatós anyukán képzelték el a tervezők, így mindössze 2 percet töltöttem ott, meg mindenhol máshol is. Borzasztóan idegesített a hangos zene, a vihogó, szünidő utolsó napjait totálisan kiélvező tinédzserek hada, megöregedtem, na :D Végül azért vettem egy ruhát, mondjuk nem olyat, mint amilyet elkézeltem, vagy szerettem volna, de mindegy, jó lesz. Na és mindeközben - a tükrök sokasága között - rájöttem, hogy rettttttenetesen bálna vagyok. Igaz, pár kiló van csak rajtam, de azok a szemetek mind a hasamon és a fenekemen dekkolnak, rémes! A 40/42-es méretek nagyok, a 38-as kicsi, szóval semmi nem jó rám, és még a nyúzott képemet is nézegethettem próbálgatás közben. Remek nap volt.

De inkább Daniról :-) Foga még mindig nincs (Fogtündér menjen a ......ba), kúszni-mászni még mindig nem tud, bár a múltkor az apja bazi drága erősítői felé tett két mozdulatot, érdekes módon, oda is ért, de aztán mintha elfelejtette volna, hogy is csinálta, azóta sem produkálja. Én próbálgatom hátulról segíteni, beállítani a lábait, de nem, csak nem sikerül. Végülis nincs elkésve, hiszen most kéne csak hasra fordulnia, azt meg már 3 hónapos kora óta tudja, de sokszor sajnálom, mert nem mindig találom el, melyik játékot nézi ki magának, ilyenkor pedig olyan morci arcot vág, hogy "anyaaaaaa, nem látod melyikkel szemezek???!!" A dumája....hát az valami tündéri. Mondjuk néha hajnali 5-kor gondolja úgy, hogy az alvóállatoknak eligazítást tart, mi pedig a párnába temetett arccal fuldoklunk a nevetéstől, aztán utána jól rájövünk, hogy a gyerek ezután visszaalszik, mi meg nézzük a plafont reggel 7-ig, mikor is megunjuk és felkelünk. Na, ezért (is) a zombifej! A szokásos héééj, heiiiii (ez annak szól, ha valami nagyon tetszik neki, vagy üdvözöl valakit) mellé bejött a bebe és a bibííí is, amiket fogalmam sincs honnan vett. Én maximum ilyeneket mondogatok neki, hogy baba, mama, papa, lehet, ezeket gyúrta valahogy össze :-)

A pancsolás mára abszolút szenvedélyévé vált, nem hittem volna, mikor pár hetesen üvöltött a kádban, de hát így telik az idő! Rájött, ha nagyokat hadonászik, akkor kimegy a víz, anya sikongat, apa nevet, ez pedig pont elég Dánielnek, hogy direkt csinálja, így a fürdő úgy néz ki, mint a városi uszoda egy tagozatnyi gyerek után. Nagyon fifikás egyébként, mindent észrevesz, úgy látom, sok mindenre emlékszik is már, ami korábban történt. Nagyon szeret például "füvezni" a kertben, amit úgy kell elképzelni, hogy a matracon hasra fordul, és bizdergálja a fűszálakat. Szigorúan nem tépkedi, hanem simizi őket! Na már most, ha nem éri el, akkor visszafordul a hátára, addig nyomakszik, míg úgy nem gondolja, hogy hasról elérheti őket, ekkor visszapördül és mehet a füvezés :-) Az evéssel semmi gondunk nincs, a szopizás továbbra is egyik kedvenc időtöltése - csak már "tele" szájjal beszél is közben - a gyümölcspüréket olyan étvággyal eszi, hogy alig győzzük nyomkodni, préselni, venni őket, a zöldségek, főzelékek is mennek, igaz, ott az első falatnál kicsit furán néz ránk, de aztán bevágja az adagját szó nélkül...Igaz is, valahol olvastam, hogy a babakajákkal is le lehet fogyni!! :-))))