Bizony, eljött ez a nap is. Én totál szentimentális hangulatban vagyok, annyi sok szép emlékünk van ebben a lakásban.....Innen indultunk a kórházba, ide hoztuk haza Dánielt, itt volt az első karácsonyunk, itt rendeztük az első vacsoracsatánkat, sok-sok barátunk, ismerősünk járt itt és még sorolhatnám. Biztos jó lesz az új házban is, de nagyon nehezen hagyom itt a kis lakást. Sírni szabad?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése