No, nem aranyköpéseket fogok válogatni, hanem magáról A Válogatásról írok, ami elért minket is, persze miért mi lennénk a kivételek...Védőnéni jóslata jelentem betrafált, a másfél éves kor körüli ezt nem-azt sem szeretem napok itt vannak. Eddig überboldog voltam, hogy Dániel az örlőfogak kijövetele ellenére milyen jól eszik, nem is viseli meg, majd pár napja egész egyszerűen megint ételtologatás van. Apukám szerint a nagy meleg az oka, mert hogy ilyen pokoli hőségben mi sem eszünk úgy és annyit, de neeeem, a Papa hiába szépíti a dolgot, átlátok én a szitán, a gyerek egész egyszerűen válogat. Vannak örök (ezt le merjem egyáltalán írni???)kedvencek, vagyis a levesek, a répa, a paradicsom, az éééén abonettem (nem mintha egy másfél évesnek fogyóznia kellene) a kölesgolyó és néhány egyéb dolog jöhet bármikor és bármekkora mennyiségben, de más nem. A husik most feketelistán vannak, vagyis se rántott, se sült se semmilyen formában nem fogyasztja őket a főnök, kivéve egyet, a virslit. /Ezt a virsli-gént az apjától örökölte...mer' mit nem???!!!/ Gondoltunk egy nagyot és a múltkor vettünk neki mini-virsliket, aranyos kutyusos csomagolásban, pici kezekre szabva, magas husitartalommal...egyszóval igazi gyerek-csemege. Megfőztük, szépen tettem szószt is a tányérra, mert Dániel mártogat rendesen, paradicsomot, kis kiflit, majd lestük-vártuk a hatást. Hát, ez annyi lett, hogy elfogyott a szósz, a kifli fele és a paradicsom, a kis aranyos virslifalatkák meg ott árválkodtak. Ilyenkor átfut az agyamon az én szüleim keresztes háborúja, éveken át vívták ellenem, én pedig mindenre szépen mondtam, hogy nem szeretem, mert zöld/kerek/ovális/sárga...szóval ilyen érthető indokokat soroltam. Meg az is eszembe jut, hogy hányszor mondták, más gyerekek ezt milyen szívesen megennék. Persze, 30 éves fejjel értem én és most már engem is zavar, de mit tudtam én akkor az afrikai gyerekekről, meg hát sajnos nem is kell olyan messze mennünk....de mit mondjak egy másfél évesnek???? Főtt a fejünk, mert nem olcsó a kis virsli, drágább a kilóára mint a bécsié, de valószínű, hogy mi fogjuk eszegetni. Ma a kertből hazatérve vacsorához készülődtünk - Dániel csak húslevest evett tésztával, a répát elette mindenki elől és még egy barackot volt hajlandó betermelni - és Apa bejelentette, hogy ő bizony virslit eszik ma, de azért Dánielnek is bedob egyet, hátha. Nem akartam elkeseríteni, hogy szerintem hiába, de hát meg kell próbálni. Kísérletképp kapott a gyermek felkarikázva gyerekvirslit, a halomba belekeverve pedig Wiesbauer virslit is. Reklámfilme illő jelenetnek lehettünk szemtanúi, Dániel ugyanis elsőosztályú tesztelő lehetne, a gyerekvirslit kirakta a tányér szélére, a Wiesbauer karikákat viszont megette, egy egész nagy virslit eltüntetett. Ha nem látom a saját szememmel, el sem hiszem, apja szerint kiváló ízlése van ilyen téren, mert hogy a fűszeresebb, karakteresebb ízek sokkal jobban ízlenek neki, mint holmi gyerekvirlsi.....
Szóval most már márkák szerint is válogat az uraság!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése