Csütörtökön elmondtam a főnökömnek, aki ugyan férfi, de 3 gyerek apjaként azért együttérző. Nagyon aranyos volt, egyből megkérdezte, hogy jól vagyok-e, kikapcsolja-e a klímát :), és elmagyarázta, nyugodtan menjek ki, ha valami bajom van, rosszul vagyok. Nem akartam mondani neki, hogy ha gond van, akkor úgyis futok, nyugodjon meg, mert ezeknek a dolgoknak nem lehet megálljt parancsolni. De örültem neki, hogy így fogadta, jól esett.

Minderre pedig azért is volt szükség, mert bejelentkeztem a védőnőnél. Pont az vette fel a telefont, akihez körzetileg tartozni fogok, így beszéltem is vele pár percet. Keddenként van bent a terhesgondozóban, déltől kettőig, így jövő héten megyek is hozzá. Nincs semmilyen elképzelésem, milyen lesz, mit fog mondani, majd meglátjuk. A hangja alapján aranyosnak tűnt, fiatalnak. Biztos elküld vérvételre, kikérdez több mindenről, kapok kiskönyvet és végre egy szakavatott embertől meg tudom majd kérdezni, hogy miért csak a 12. heti genetikai UH után akar viszont látni a dokim. Én azért szeretném, ha a nagy utazásunk előtt még láthatnám Kisgolyót, hogy tuti minden rendben van-e vele. Nyilván a kórházba tudok majd csak menni, de az is lehet, felhívom az orvosomat, hogy legyen olyan jó és megértő, nézzük meg a bébit.

Tegnap kaptunk baráti közösségileg egy e-mailt Gábor barátunktól. Egy UH felvétel volt mellékelve, ilyen címmel: Fiú, vagy lány? Lehet tippelni.

Nagyon örültem, hogy Barbi, a felesége kisbabát vár, de baromi nehéz volt nem visszaírni, miszerint míg a Tiétek 8 cm, addig a miénk 8 mm, de ettől még ülhetnek egymás mellett a suliban :D Ahogy a mérete alapján számoltam, az övék most lehet 12-13 hetes :)