Már nagyon vártam a hétvégét, eléggé elfáradtam péntekre, a munkahelyemen is sok minden összejött, volt idegeskedés (egy kedves kollégám "becsúszott" egy betonkeverő alá, úgyhogy a fél pénteket végig stresszeltük, mi lesz vele. Szerencsére már kikerült az intenzívről, összetákolták a műtőben.), készülődés egy jövő heti konferenciára, ami keddtől péntekig fog tartani. Szóval, lelkiekben felkészültem, hogy a jövő hét sem lesz egy leányálom, plusz ehhez hozzájön, hogy szerdán cukorterhelésre is kell mennem. Remek.
Ezek a hétvégék pedig olyan gyorsan elmennek, csak azt veszem észre, hogy vasárnap délután/este van és le kell feküdni, mert másnap kelés. Na, de ma azért még adok a cukorterhelés előtt a szervezetemnek, mivel délután 3-ra megyünk a legutolsó vacsoracsatára Mosonmagyaróvárra. Januárban (pont velünk) kezdtük a dolgot és ma teszünk pontot a végére, bár a kiértékelésekhez még szervezni kell egy estét.
Dani tegnap óta új felfedezéseket tett :) kis világában. Egész nap hihetetlen aktív volt, meg sem állt egy percre sem, az X Faktor közben pedig rájött, tud bukfencezni is. Biztos tetszett neki, mert éjjel is gyakorolta, hol az óramutató járásával ellentétesen, hol megegyező irányba fordult, mikor pedig célba ért, kezdte az egészet előről. Így a hasam egyszer a jobb, másszor a bal oldalon púposodott ki, én meg próbáltam kitapogatni, vajon milye lehet épp ott. Ja, és átérzem a süteménytészták helyzetét, mert kb én is úgy éreztem magam, mintha percenként megkavarnának, és minden elismerésem az emberi szervezeté és azé, aki kitalálta, hogy így működjön. Komolyan elgondolkodtam azon, hogyan marad a helyén mégis minden belső szervem úgy, hogy Dani még csak 400 gramm körül jár.....mi lesz itt később???
És tudunk már játszani is!! Ha bököd egy helyen, akkor én is visszabökdösöm, majd jön ő és mindez így folyik tovább, míg ő meg nem unja és át nem költözik valahova máshova, ahol meg kereshetem. :) A TV-távirányítós dolog is jó móka, mert ha a hasamra teszem, akkor tudja lökdösni, a távirányító pedig szépen lengedezik egyszer erre, egyszer arra, mint egy libikóka :)))
Megfigyeltem azt is, hogy most már tényleg bejár minden kis zegzugot a szoba-konyhás lakásában (most épp a laptopot rúgdalja, ami az ölemben van): ha aktív és fent van, akkor a fenti részeket részesíti előnyben, ha aludni szeretne, akkor lejjebb megy. Imádom ilyenkor, de néha úgy el tudja találni a legérzékenyebb pontjaimat, hogy csak na.....nem egyszer rohantam már, hogy úristen, bepisilek, aztán kiderült, szó sincs erről, csak szépen megágyazott magának a hólyagomon (sorry) és ráült, sőt, helyezkedik is rajta egy sort :)
Szóval így állunk, és elhatároztam, december elején még megejtünk egy 4D ultrahangot, remélem, adigra már a kis arcvonásait is láthatjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése