.....mert én már nem tudok másra gondolni.
Dániel esti elalvásai egyre jobbak, alig kell altatgatni, mert elég egyértelmű jelzésekkel mutatja (szemtörölgetés, ásítozás), hogy álmos, viszont az éjszakai felsírásai, kelései.....hát, jelzőt inkább nem írok. Az utóbbi napokban kb összesen talán 8 órát, ha aludtam, mert mire leteszem a fejem és elalszom, addigra kezdődik az egész kör előről: gyerek felordít, anya megy, felvesz, lakásban körbehurcol, gyerek szopja a hüvelykujját, közben folyik mindenhova a nyál, elszenderül, visszatesz, anya vissza az ágyba. majd kb 20-25 perc múlva ezt megismételjük. Egy zombi filmbe engem már nem kellene sminkelni, mert rajtam már az uborkapakolás se segít, maximum akkor, ha 24 órán keresztül rajtam lenne, miközben végre kialszom magam. Egész egyszerűen csak a fogacskáira tudok gondolni, mert az alma nem okozott nála gondot, semmi baja nem lett tőle, sőt, tegnap nem is kapott, mert későn értünk haza és pont emiatt már nem szerettem volna adni neki. Mivel szegénykém úgy nyáladzik, hogy azt egy bulldog is megirigyelhetné, csak a fogak maradtak, vagy még valamelyik újabb nagymozgás, pl a kúszás feltűnésére tudok gondolni, mert a bébik még akkor szoktak ennyire nyugtalanul aludni, mikor elkezdik a forgásokat, kúszást, mászást, ülést...stb. Nézegettem persze az ínyét, de nem látok rajta semmi szokatlant, jó, fehérebb kicsit a kelleténél, de ilyen számtalanszor volt már, mindenesetre tök kibabrálás lenne, hogy ha ilyen hasfájós korszak után még a fogzás is ennyire megviselné Danit, annyira rossz hallgatni, nézni a keserves sírását :(
Ezzel párhuzamosan jön persze, hogy mi is összeveszünk, mert ingerültek vagyunk a kialvatlanság miatt (Apát el is hajtottam futni, talán jót tesz neki), nyilván mindegyikünk úgy érzi, hogy neki a nehezebb és a másik nem érti meg a gondjait, alig jut időnk egymásra beszélgetni és még sorolhatnám. Nem panaszkodom, mert szerintem nagyon kevés pasi tesz meg annyit, mint Apa, elismerem, hogy én is elviselhetetlen vagyok, amikor már csak Algopyrinnel tudom átvészelni a napot, mert úgy érzem, valaki fát hasogat a fejemben. De fel a fejjel, egyszer a gyerek fogai is kibújnak.
Tegnap voltunk az utolsó egyéni Gézengúzos foglalkozáson, Móni szerint Dani állapota nagyon sokat javult és egyre inkább beáll nála a szimmetria, aminek én nagyon örültem, sőt, már a csoportos foglalkozást is javasolta, szerinte elég nagy és ügyes hozzá. Próbált nyugtatgatni, hogy a megállapított gerincferdülés nem ugyanaz, mint ami nekem volt nagyobb koromban, mert a kicsiknél ez még csak a méhen belüli elhelyezkedés követése, ami a kúszással, mászással egész egyszerűen eltűnik, és kiegyenesedik....remélem igaza van. Ma van jelenésünk Burkus doktor úrnál, azért kíváncsi vagyok az ő véleményére is. Tegnap kicsit dagadt a májam, mert Móni lecsapott a pesti doki elérhetőségeire és azért büszke voltam, hogy őt én saját magam találtam Daninak, közben meg lehet, egy csomó gyereken segítene, mert állítólag naponta több ferde tartású kisbabát hoznak, sőt, vannak olyanok is, akiknek már a fejecskéjük is deformálódik emiatt és rajtuk ekkor már az intenzív torna és úszás sem segít.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése