Bizony, annyira telik-múlik az idő, hogy Dániel úr el is múlt 5 hónapos :-)) Hatalmas fiú, elkezdtük már a négyes pelusok használatát, simán jók rá, holott csak 8-9 kilós babáknak írják, de olyan dundi combjai vannak, hogy már nem foglalkozunk a "kicsiknek" való hármas mérettel :-))) Fogak....hát, azok még mindig nincsenek, és már a duzzadt íny se látszik, teljesen visszahúzódott, bár ennek az lett a következménye, hogy sokkal nyugodtabb Dani. Áááá, én már nem félek attól, hogy elkiabálnék valamit, mert úgyis tudom, hogy kb kettő nap múlva borul nála minden, szóval le merem írni, igen, végre újra jól alszik a gyerek és ami még jobb, hogy magától. Általában a délelőttöt a játszószőnyegén tölti, elszöszmötöl, próbál kúszni (nem nagyon megy), aztán sokszor csak arra leszünk figyelmesek, hogy csend van és mire odanézünk, egy játékkal a kezében - vagy pelenkával - édesen alszik a szőnyeg valamelyik sarkában. (Muszáj valamit morzsolgatnia a kezében, mert anélkül - már rájöttünk - nem tud elaludni. Bal kézzel cumizik és jobb kézzel fogdossa a kiszemelt alvós tárgyat, de úgy, hogy közben a bal keze szabad 4 ujjával is próbálja simizni, tündéri közben!)
Az esti alvások felemásak. Sajnos mostanában az a szokása, hogy este 6 és 7 között valamikor elszundít egy fél órára, ami pont elég ahhoz, hogy kipihenje magát és emiatt sokszor 10 után is fent van, de már elég álmosan, nyugtalanul. Hát, tegnap, bár a szívünk szakadt meg, de nem hagytuk elaludni, pedig a kereskedelmi híradó alatt, már el is helyezkedett, odahúzta az első játékot, amit talált, de aztán Apa gyorsan odaült mellé és próbálta kizökkenteni az álomkórból. Aranyomon látszott, hogy nem is érti az egészet, gondolhatta magában, szép szülők vagyunk, máskor azon könyörgünk, hogy aludjon, aztán amikor maga elaludna, akkor meg felkeltjük....megértem a gyereket :-) Végül elvittem este 8 -kor szopizni, fél 9-kor betettük a kiságyba és vigyorogva hallgattuk a karattyolását. Új és hihetetlenül sokat ismételt szava most a "hééééjjjj" és a "hááááájjj", megállás nélkül tudja fújni, általában akkor, ha valami nagyon tetszik neki, vagy beszélgetni szeretne valakivel/valamivel, tegnap épp az éjjeli lámpával. Ennek kicsit kombináltabb változata a -fonetikusan írom - "héjjjsz", de olyan igazi, tökéletes angol sziszegős sz-szel, mindeközben pedig nyálbuborékok hagyják el a kis száját, szóval ez emiatt jó móka :-))) (megzabálom ilyenkor) Tehát mi csendben hallgattuk Dániel úr egyoldalú dumálását a lámpával, miközben csuklani is elkezdett, kb 20 percig nyomta a kissrác, majd szépen befordult a sarokba és magától (!!!) elaludt, de olyan mélyen, hogy éjjel már néztem az órát, mikor fog felkelni, mert csöpögött a tejci. Drasztikusan változnak nála ezek a jó alvó-rossz alvó időszakok, sajnos mindig van valami, lásd front, fogak, zűrösebb, pörgősebb napok, amik kizökkentik. Van, hogy egész nap szinte a hangját se halljuk, elvan magában, elalszik magától, aztán van, hogy az ég adta világon semmi nem jó, nem kellenek a játékok, nem kell anya-apa, semmi :-( Az azért örömmel tölt el, hogy este a szopi után már bújik hozzám és sokszor csak én tudom megnyugtatni, bár Dani valószínűleg sosem lesz az a szeretgethetős kisbaba, akkor jön és addig marad, amikor és ameddig ő akar, a simogatások nem annyira tetszenek neki, ellenben ha Epü csikizi és dögönyözi...hangosan kacag, gurgulázva nevet, imádjuk hallgatni! A fürdés még mindig a nap fénypontja, de lassan kinövi a kiskádat, szóval ki kell találnunk valamit addigis, amíg nem tud ülni biztosan. Továbbra is liternyi vizet tud kifröcskölni, sokszor belemártogatja a lábait a vízbe, majd egy hirtelen mozdulattal kirántja, leszopogatja a nagylábujját, majd újra bevizezi és ezt csinálná szerintem naphosszat, ha ki nem vennénk a kádból. Akkor aztán van felháborodás, de ezt egy kis csempetaperászással, vagy csőszereléssel le lehet szerelni.
Mivel tegnap, azaz szombaton nem sikerült közzétennem ezt a posztot, így egy kis update: ma, vagyis vasárnap főztem életében először külön Daninak. Krumpli és répa pürét készítettem turmixolva kis anyatejjel :-) Mit mondjak, a gyerek jobban szereti az édes ízeket, a főzelékek (eddig krumpli+brokkoli volt bébikajában, amit még megkóstolt) nem annyira jöttek be neki, de reménykedem, hogy nem lesz gondunk. Ma a vasárnapi családi ebéd után ő is kapott enni, nem volt valami jó véleménnyel a főztömről, de azért derekasan nyelte, bár hozzá kell tennem utána azér egy jó adagot szopizott is, biztos ami tuti alapon, miközben bealudt. Haspók-Dániel most már este 8 körül is kap rendes kaját, tegnap pl alma-őszibarack-rizs desszertet, mert rájöttünk, azért kel ennyiszer, mivel éhes. A szopiról nem mondunk le, de 5 hónapos korára eljutottunk oda, hogy egész egyszerűen nekem is be kellett látnom, nem elég neki az anyatej, főleg nem azután, hogy egész nap pörög, dolgozik megállás nélkül. Remélem egyre bővülhet majd az étlap, mert szerény személyem a répa szagától is rosszul van, szóval alig várom, hogy valami mást is tudjak készíteni neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése