Holnap végre hazajön Epü, kíváncsi vagyok hogy reagál Dani, bár a múltkor is eleinte méregette csak, aztán felcsillant a kis szeme és vigyorgott, kíváncsi lennék, hogy mi játszódik le olyankor a fejében. Danival egyébként jól elvoltunk, leszámítva azt, hogy a kispasi legújabb hobbija a hajnali kelés, vagyis fél 4 és 4 között jelez, hogy szopizni szeretne, ekkor anya megy és a következőt látja: 1. verzió: Dani vigyorogva rúgkapál az ágyban, mikor meglát, 2. verzió: 180 fokot fordulva (hogy ezt hogy csinálja a szűk kiságyban, nem tudom) fekszik a hátán és úgy vigyorog...Én nagy naivan azt hittem, hogy majd a szopi után visszaalszik, ahogy szokott, de neeeeem, nagggyon rafinált dolgot művel. Mivel Apa ugye nincs mellettem, odaviszem magamhoz, hátha az összebújással elalszik, de egy nagy lendülettel egyszercsak hasra fordul és elkezd heőveőzni nagy boldogan. Első éjszaka elkövettem azt a hibát, hogy elkezdtem csitítgatni, perdig nem sír ilyenkor, csak mindenképp hajnalban akarja gyakorolni a kúszást, kiszemelt "áldozata" pedig állandóan Epüke párnája a narancssárga mintákkal. Aki azt gondolná, hogy hajnalban úgyis gyorsan kifárad, nagyon téved, fél 6-ig bírta Dániel úr, én pedig közben szinte éreztem, ahogy a táskák a szemeim alatt bőröndökké változtak, egyfolytában ásítoztam és ügyeltem rá, hogy a gyerek nehogy beverje a fejét a falba és hasonlók. Második éjjel fél órával előbb kelt, fél 4-kor, de ekkor már résen voltam, ugyanis még az éjszakai lámpát se kapcsoltam fel (inkább nem húztam teljesen le a redőnyt), hanem odatettem a sötétben magam mellé. Történet ugyanaz, viszont anyuka néma csendben szemlélte a kisfiú ténykedését, pedig ő aztán mindent megtett, akkorákat kacagott, hogy majdnem megzabáltam, de tartottam magam, sőt be is csuktam a szemem. Persze félig kukucskáltam, láttam ahogy odafordult a kis golyó fejével és nagy szomorúan konstatálta, hogy anya bizony nem figyel rá :( / :) Erre lehajtotta a fejét és nagy ujjszopizások között elaludt szép csendben :-))) Kíváncsi vagyok, ma mikor lesz a "hogyan szórakoztassuk anyut hajnalban" című előadás.

Alvás téren azért annyira nem panaszkodom, mostanában megint többször alszik el egyedül napközben, feltétel, hogy legyen egy pelus a közelben, mert ezt gyűrögeti állandóan. Az esti elalvás viszont nagyjából megmaradt ugyanolyan nyüsszögésesnek, mint eddig. (kivétel ma, mert a kezemben nem volt hajlandó elaludni, a kiságyba betéve viszont két másodperc alatt..szóval ki érti ezt). Tegnap viszont muszáj volt Panadol-t adnom neki, visítva ordított és tömte mindkét kezét a szájába, ebből talán kiderül, hogy a két első fogacska még mindig sehol:( Én nem tudom, meddig tart még ez, lassan kezdem azt vallani, hogy ez rosszabb mint a hasfájás. Persze itt is vannak jobb és rosszabb napok, hogy mire az ember elbízza magát és talán-talán lát valami kis fehéret az íny alatt, addigra megváltozzon minden és kezdődjön az egész előről.

Dani egyébként tündéri és imádnivaló, rengeteget hablatyol, és végre a szájához tudja venni a kis lábait és élvezettel szopogatja a nagylábujját, mi meg majd' elolvadunk, annyira cuki :-)) én pedig akkor is olvadozom, amikor odabújik hozzám, belecsimpaszkodik a szoptatós melltartóm pántjába - hogy még véletlenül se tudjak felkelni észrevétlenül mellőle - és belefúrja a kis pufi arcát a pólómba.