Tegnap a homokozóban ücsörögve Dániel kimondta élete első két szavas mondatát :-) Apa ugye elutazott, ezért minden nap elmondom neki, hogy Apa elment, de nemsokára jön vissza, elmesélem, hogy Németországban van, ugyanott, ahol korábban laktunk és majd hoz neki sok finomságot (ez utóbbit nem tudom biztosan, de valamit csak kap majd). Szóval a nagy munkálatok közepette - értsd: a homokot két kézzel rakja a vödrébe (lapát nem kell, minek), majd a fejére borítja - egyszercsak elkezdte figyelni a többi kisgyereket, akikkel épp az apukájuk játszott, majd nagy hanggal megjegyezte: "Apa eeeemeeeee" :-) Hát, a szívem szakadt meg, hogy pont ez lett az első, de majd kiugrottam a bőrömből, hogy milyen ügyesen összekapcsolta a dolgokat és hát az első mondat az első mondat. Nem volt egyébként szomorú, ezután tovább dolgozott a homokozóban, útközben hazafelé pedig énekelgetett, együtt lalaláztunk, pedig csak egy saját magam által kitalált dalocskát énekeltünk :D
Úgy látszik, az apukák elmenetele nagy nyomot hagy a gyerekekben, mert egy ismerősöm kisfiának is hasonló volt az első megnyilvánulása, csak ő még hozátette, hogy apa emmeeee atttóóó.
Fogak terén még mindig pocsékul állunk, már olyan dagadt alul az ínye, hogy lehet látni a fehér kis fogacska tetejét, de csak nem akar áttörni. Már én tuszmákolok a szájába minden rágókát, hátha segítenek, de az ujjszopin kívül most csakazért se rág semmit, bezzeg eddig.... Éjjelente is vannak már felsírások, szerencsére nagyon hamar meg lehet nyugtatni amióta nem szopizik, de van olyan is, hogy csak felnyöszörög, átfordul a másik oldalára és alszik is tovább. Sajnos én nem járok ilyen jól, mert ugye egyből felébredek, ha megnyikkan, onnantól meg kommandósként figyelek, mi történik és fél óráig tuti ébren vagyok. A napi két kávé azért sokat elmond alvásmennyiségemről, általában fejfájással ébredek, ami masszívan kitart a nap végéig.
Fogyókúra: 2 kiló saláta van kb a hűtőben, minden húshoz ezt eszem köretnek, már elkezdtem figyelni mikor lesznek tapsi füleim :-) Minden este tornázom, most már elő merészeltem venni a súlyzókészletemet is és mrahára örülök, amikor elkezd fájni a combom minden gyakorlat után, más egyéb testrészekről ne is beszéljünk. Úgy érzem, nem fogytam sokat, inkább átalakulóban vagyok, de nekem már ez is elég, arról nem is beszélve, hogy az emésztésem is sokkal jobb lett. Vigyázzatok, mert nemsokára úgy fogok kinézni, mint a 21. századi mintaanyuka :-)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése