2011. június 23., csütörtök

Az anyai megérzésekről

Annyit írtam már erről a titokzatos dokilátogatásról, most, hogy már megejtettük, elmesélem. Elöljáróban annyit, tele van a nem létező .......... azzal, hogy ennyi "bajunk" van. Amit írni fogok, arra valószínű többen azt fogják majd mondani, jaj ez semmi, de nekem a legrosszabb rémálmomat igazolták tegnap. A címről pedig: számtalanszor megfogadtam, hogy nem fogok másokra hallgatni, mert az anyai megérzéseknek és aggodalmaknak sokszor igenis van oka. Tudom, én biztos túlaggódom bizonyos szinten a dolgokat, de úgy gondolom, jobb félni, mint megijdeni, mint ahogy ezt a mostani "eset" is bizonyítani fogja.

Szóval Dani rossz tartására mindenki azt mondta, majd kinövi a gyerek, nincs neki semmi baja, még a gyerekorvos is azzal rázott le, hogy nem ad beutalót az ortopédiára, mert hagyjam csak békén, úgyis annyit volt már orvosnál. Ami igaz is, de nyilván nem gondolta, hogy én akartam így, és merő szórakozásból akartam csak megmutatni egy szakembernek, hogy így vegyem rá majd egyszer a gyerekemet az orvosi pályára.... A sokszor emlegetett hordozó klubos Melindával többször beszélgettünk a kisgyerekek mozgásfejlődéséről, rendellenességekről, mivel az ő lánya is szenved ilyenben, neki a csípőszűrése negatív lett ugyan, mégis kiskora óta biceg kissé, okát még mindig nem tudják. Daninál is mindent rendben találtak a csípő UH-n, a további történéseket nem részletezem, aki olvasta a posztokat, tudja: Gézengúz Alapítvány, koponya uh, torna, úszás...stb. Én nem mondom, hogy haszontalan volt mindez, sőt! Dani bal oldala végre ugyanolyan erős lett, mint a jobb, felgyorsult a mozgásfejlődése, viszont az aszimmetrikus tartás csak nem akart megszűnni. Egyik éjjel, amikor szopizás után visszatettem a kiságyába, fölé hajolva néztem és amikor szokásához híven ismét elhelyezkedett a kifli pózban, na akkor végleg eldönöttem, megnézetem valakivel, mert egy kisbabánál nem ez a normális tartás. Legjobb barátunk az internet, gugliba tünetek be, majd kiadott egy kiropraktőr, mozgásterapeuta, ortopéd szakorvos pasast, aki Budapesten rendel, Amerikából települt haza és kint tanulta a szakmát. Most nem az amcsi dolog miatt, de számomra ez (is) fontos volt, ugyanis itthon olyan baromi "képzett" gárda van, akik életükben nem hallottak pl. a KISS szindrómáról (ez csak egy cikk a sok közül), ami sajnos egyre gyakoribb a kisgyerekek körében, aztán a szülő csodálkozik, hogy a gyerek két oldala eltérően fejlődik, és a két agyfélteke közötti kommunikáció nem megfelelő valami miatt..... Természetesen nem akartam Daniról rögtön diagnózist felállítani, hiszen én végképp nem vagyok orvos, de úgy gondoltam, egy részletes e-mail alapján ő el tudja dönteni, van-e szükség kezelésre, megmutassam-e neki a gyereket. 1 nap után írt is vissza, hogy kezelt ilyen tünetekkel kisbabákat a tengerentúlon és szívesen rápillantana Danira, hátha tud segíteni, így kaptunk tegnap 11-re időpontot hozzá. Arról, hogy milyen hiper-szuper a rendelő, nem is írok, nem ez a lényeg. Danit alaposan szemügyre vette, megvizsgálta a csípőjét, végig tapogatta az összes csigolyáját és megállapította, hogy a deréktáji szakaszon kezdődő enyhe gerincferdülése van (vszínű a méhen belüli rossz fekvés miatt) és az első csigolyája is kimozdult a nyakánál (ez pedig amiatt, hogy arccal előre volt a szülőcsatorna elején). Engem kivert a véres veríték, mert sajnos nekem volt gerincferdülésem, amit viszonylag későn, általános iskola vége felé vettek csak észre és nagyon jól tudom, hogy egy idő után milyen fájdalommal jár, és mennyire nehéz, kínszenvedés helyre tenni. Évekig jártam gyógytornára, úszásra és ugyan "gyógyultnak" nyilvánítottak, de mind a mai napig érzem a derekam, ha front jön, ha többet hajolgatok, egyszóval szerintem sose lehet belőle igazán kigyógyulni. A kezelés annyiból állt, hogy egy jól irányzott, precíz mozdulattal a doki kimozdította a csigolyákat a helyükről és visszatette őket oda, ahová valók. Na, itt most nem óriási eltérésekre kell gondolni, csak vissza"pattannak" a helyükre, ehhez viszont nagyon tudni kell, hova is kell, hogy visszaugorjanak. Ez egyáltalán nem fáj, sőt, kimondottan jó érzés, amikor a helyes tartásban vannak, Dani végig nézegettet, rágta a kezét, meg se mukkant. Utána aztán jól bealudt, mondtam is neki, sajnálhatja, mert olyan mélyen dekoltált ruhában volt a recepciós hölgy (nem volt huszonéves, de tényleg csinos volt), hogy csak na, ráadásul el volt ájulva Danitól, agyon puszilgatta (a fiam rá se hederített, húzta a lóbőrt tovább). Talán legközelebb Dani is tud udvarolni kicsit neki, most még úgyis megbocsájtaná neki a néni, ha a dekoltázsát bámulná hosszú percekig :P :))) 3 hét múlva megyünk vissza kontrollra, akkor megnézi a doki, sikeres volt-e a kezelés, amiért - most kapaszkodjon mindenki - egy kanyi vasat se kért, pedig én felkészültem, hogy Budapest, belváros, külföldön tanult, ráadásul vmi rózsadombi magán klinikán is rendel....és nem....Nem mondom, hogy a második kezelésnél nem kérhet bizonyos összeget, de megnéztük az árlapját, hát állítom, Győrben sokan több lóvéért rendelnek. A ferde nyakra kinéztem a Dévény Anna Alapítványt, már meg is kérdeztem, hogy Győrben ki az illetékes és beszéltem is a hölggyel. Sajnos most július 4-ig szabin van, de utána egyeztetünk vele és elmegyünk hozzá (is) masszírozásra.

Szóval most lehet azt mondani, hogy valóban parázós anyuka vagyok, de eddig még mindig "bejött" sajnos az aggodalmam, bár most úgy vagyok, nagyon korán észrevettük ezeket a kisebb eltéréseket és szerintem nem lesz gond, főleg ha folytatjuk a tornát. A gézengúzos foglalkozások is jók voltak, csak ők nem kimondottan ezekre a speciális dolgokra álltak rá (mint pl. ferde fej tartás), mindenesetre Danit úszni biztos, hogy hozzájuk visszük majd. Ha valaki olyan olvassa a blogot, akit érdekel a pesti orvos elérhetősége, vagy a dévényes szakgyógytornászról infó, írjon!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése